Az egységes szakvizsgáról, annak indokoltságának érdőjeleiről egy korábbi bejegyzésben már írtam.
A Budapesti Ügyvédi Kamara is - tőlem függetlenül :) - foglalkozik a kérdéssel:
Átalakításra vár a szakvizsga rendszere
2010. november 15.
A jogászi létszám jelentős bővülése, a joganyag megsokszorozódása egyaránt indokolja, hogy az egységes jogi szakvizsgáztatás alakuljon át részben vagy egészben hivatásrendi vizsgáztatássá - hangzott el a témában rendezett konferencián. A Magyar Jogász Egylet és a Kódexpress Kiadó közös rendezvényén a jogalkalmazói szakmák közül dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Kozma György, a Legfelsőbb Bíróság közigazgatási kollégiumvezetője, dr. Miks Antal, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezetője, továbbá dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke, a jogi oktatás képviseletében pedig dr. Mezey Barna, az ELTE rektora vett részt.
Dr. Répássy Róbert, a KIM államtitkára a hatályos szabályozás áttekintését követően az Európai Unió tagállamainak rendszereit ismertette: ebből kiderült, hogy Ausztria és Németország kivételével az Unióban a hivatásrendi vizsgáztatás jellemző. De Németországban is a szakvizsgára való négyéves felkészülési időt az egyes hivatásrendek képviselőinél kell eltölteni. A többi tagállamban általában a legalább egy, legfeljebb ötéves jelölti időszakot hivatásrendi szakvizsga zárja.
A Magyar Ügyvédi Kamara részéről dr. Bánáti János elnök, a Jogi Szakvizsga Bizottság elnöke mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogi szakvizsga egységességének megőrzése, illetve a hivatásrendi vizsga bevezetése közötti választás politikai döntés kérdése. A döntéshez érdemes mérlegre tenni, mi volt a jelenlegi rendszer kialakulásának az előzménye.
Az egységes szakvizsgáztatás gondolata mintegy negyven éves. Akkoriban azonban a három jogi kar évente mintegy 300 végzett jogászt bocsátott ki, amely szám mára megtízszereződött. S míg negyven évvel ezelőtt a hivatásrendek létszáma kiegyensúlyozott volt, addig a jelenlegi helyzetben az ügyvédjelöltek aránya kimagasló.
Kézenfekvő, a hivatásrendi vizsgáztatás visszaállítása. Kompromisszumos megoldásként jöhet szóba az államtitkár által is említett kétlépcsős vizsgáztatás, amelynek az egyik része az alapvizsga, a másik pedig a hivatásrendi vizsga lenne. Mert ugyan egy közjegyzőtől nem várható el a büntetésvégrehajtási ismeretek számon kérése, de szükséges, hogy az ügyvédi pályára készülők számot adjanak az okiratszerkesztéssel kapcsolatos mélyreható ismereteikről. Meg kellene változtatni az írásbeli és a szóbeli vizsgák egymáshoz való viszonyát. Miközben egy jogásztól elvárható, hogy szóban is megfelelően fejezze ki magát, a szóbeli vizsgáztatás jelenleg nem garancia arra, hogy a vizsgázók egységes követelményekkel szembesüljenek. Ezért az írásbeli, rendkívül szigorú vizsgának lenne a funkciója, hogy a tételesjogi ismereteket számon kérje, ám a jelenleginél szűkebb tárgyi körben. A szóbeli vizsgán ezt követően a jogágak komplex ismeretéről, a kreatív jogalkalmazói szemléletről kellene számot adni, de nem jogágakra szétválasztva, hanem egységesen. Egy büntetőjogi kérdésnek ugyanis meg kell tudni ítélni a mögöttes polgári jogi vetületét is. Ez a rendszer szavatolná, hogy a következő években a szakvizsga-rendszer olyan szakembereket bocsátana ki, akik szakmájuk elismert művelői lesznek.
Forrás: Budapesti Ügyvédi Kamara Hírlevele, 142. szám
Van véleményed? Írd meg nekünk!
