A kezdő témakör kiválasztásánál már volt róla szó, hogy az írásbeli szakvizsga témaköre mutat irányt az első szóbeli megmérettetés menetére is.
A szóbeli szakvizsga lebonyolítása általában az OIT épületének közelében zajlik, figyelemmel arra, hogy a szóbeli vizsgák pontos helyszínét - az írásbelizők kivételével - a vizsgázók a vizsga napján délben tudják meg.
Egy-egy bizottságnál általában öt jelölt vizsgázik, ez a létszám azonban a megfutamodók számával csökkenhet. A csoportban nagy valószínűséggel vannak olyanok akik írásbeliztek is. Az eddigi tapasztalatok alapján általában az írásbelit író jogászok kezdik a vizsgát - kivéve ha a vizsgázók között speciális helyzetben lévő (pl. nyolc hónapos terhes anyuka) is van.
A bizottság három tagból áll: témakörönként egy-egy vizsgáztató vesz részt a megméretésen.
A vizsga sorrendjét a vizsgázó határozhatja meg, azonban az első szóbelin az írásbeli tárgynak választott szakvizsgatárggyal kezdődik a vizsgáztatás.
A cenzorok (így hívják a vizsgáztató szakembereket) a tételsor alapján tesznek fel kérdéseket, tehát nincs tételhúzás. A kérdések azonban nem a tételsorban meghatározott címek kimerítő kidolgozására vonatkoznak, hanem a témakörön belül hangzanak el gyakorlati - de legalábbis annak látszó - kérdések.
Biztosan "bizottság-függő" a vizsga hangulata, azonban az elmondható, hogy aki becsületesen felkészül a vizsgára, azt a bizottság is segíti (jó kérdésekkel, megoldásra vezető példákkal) abban, hogy eredményesen záruljon az adott szakvizsga-forduló.
A te szakvizsgád nem ilyen volt? Írd meg nekünk!
