Jogi szakvizsgán innen és túl

Jelentősen átalakult az utóbbi időben a szakvizsgára történő jelentkezés, azonban az eddigi tapasztalatok alapján maga a vizsga nem változott, tehát az írásbeli és a szóbeli vizsga is a már korábban ismertetett rendszerben zajlik.

A minisztérium és a szakvizsgával kapcsolatos információkat tartalmazó honlap átalakítása miatt változtak az internetes elérési útvonalak, elérhetőségek is. Ezeket a posztokat hatályosítottuk.

A jövőben a technikai jellegű tájékztatáson túl több gyakorlati segítséget, használható ötletet is közzéteszünk a blogban, ami - reményeink szerint - mind a szóbeli, mind az írásbeli szakvizsgára való felkészülést hatékonyabban tudja támogatni.

Az új tartalmak feltöltéségig is ajánljuk figyelmetekbe a jogiszakvizsga.hu oldalt, ahol a tételsorokban megjelölt valamennyi kapcsolódó joganyagot (BH-k, Alkotmánybírósági Határozatok, jogegységi döntések, stb.) megtalálhatjátok, így ezentúl nem kell egyesével keresgélni ezeket.

A jogi szakvizsgával kapcsolatos hivatalos információk, tételsorok az alábbi linken érhetőek el:

http://www.kim.gov.hu/szolgaltatasok/kozerdinf/jogvizsga20100930.html

Az egységes szakvizsgáról, annak indokoltságának érdőjeleiről  egy korábbi bejegyzésben már írtam.

A Budapesti Ügyvédi Kamara is - tőlem függetlenül :) - foglalkozik a kérdéssel:

Átalakításra vár a szakvizsga rendszere
2010. november 15.

 

A jogászi létszám jelentős bővülése, a joganyag megsokszorozódása egyaránt indokolja, hogy az egységes jogi szakvizsgáztatás alakuljon át részben vagy egészben hivatásrendi vizsgáztatássá - hangzott el a témában rendezett konferencián. A Magyar Jogász Egylet és a Kódexpress Kiadó közös rendezvényén a jogalkalmazói szakmák közül dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Kozma György, a Legfelsőbb Bíróság közigazgatási kollégiumvezetője, dr. Miks Antal, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezetője, továbbá dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke, a jogi oktatás képviseletében pedig dr. Mezey Barna, az ELTE rektora vett részt.

Dr. Répássy Róbert, a KIM államtitkára a hatályos szabályozás áttekintését követően az Európai Unió tagállamainak rendszereit ismertette: ebből kiderült, hogy Ausztria és Németország kivételével az Unióban a hivatásrendi vizsgáztatás jellemző. De Németországban is a szakvizsgára való négyéves felkészülési időt az egyes hivatásrendek képviselőinél kell eltölteni. A többi tagállamban általában a legalább egy, legfeljebb ötéves jelölti időszakot hivatásrendi szakvizsga zárja.

A Magyar Ügyvédi Kamara részéről dr. Bánáti János elnök, a Jogi Szakvizsga Bizottság elnöke mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogi szakvizsga egységességének megőrzése, illetve a hivatásrendi vizsga bevezetése közötti választás politikai döntés kérdése. A döntéshez érdemes mérlegre tenni, mi volt a jelenlegi rendszer kialakulásának az előzménye.

Az egységes szakvizsgáztatás gondolata mintegy negyven éves. Akkoriban azonban a három jogi kar évente mintegy 300 végzett jogászt bocsátott ki, amely szám mára megtízszereződött. S míg negyven évvel ezelőtt a hivatásrendek létszáma kiegyensúlyozott volt, addig a jelenlegi helyzetben az ügyvédjelöltek aránya kimagasló.

Kézenfekvő, a hivatásrendi vizsgáztatás visszaállítása. Kompromisszumos megoldásként jöhet szóba az államtitkár által is említett kétlépcsős vizsgáztatás, amelynek az egyik része az alapvizsga, a másik pedig a hivatásrendi vizsga lenne. Mert ugyan egy közjegyzőtől nem várható el a büntetésvégrehajtási ismeretek számon kérése, de szükséges, hogy az ügyvédi pályára készülők számot adjanak az okiratszerkesztéssel kapcsolatos mélyreható ismereteikről. Meg kellene változtatni az írásbeli és a szóbeli vizsgák egymáshoz való viszonyát. Miközben egy jogásztól elvárható, hogy szóban is megfelelően fejezze ki magát, a szóbeli vizsgáztatás jelenleg nem garancia arra, hogy a vizsgázók egységes követelményekkel szembesüljenek. Ezért az írásbeli, rendkívül szigorú vizsgának lenne a funkciója, hogy a tételesjogi ismereteket számon kérje, ám a jelenleginél szűkebb tárgyi körben. A szóbeli vizsgán ezt követően a jogágak komplex ismeretéről, a kreatív jogalkalmazói szemléletről kellene számot adni, de nem jogágakra szétválasztva, hanem egységesen. Egy büntetőjogi kérdésnek ugyanis meg kell tudni ítélni a mögöttes polgári jogi vetületét is. Ez a rendszer szavatolná, hogy a következő években a szakvizsga-rendszer olyan szakembereket bocsátana ki, akik szakmájuk elismert művelői lesznek.

Forrás: Budapesti Ügyvédi Kamara Hírlevele, 142. szám

Van véleményed? Írd meg nekünk!

Ahogy arról egy korábbi posztban már megemlékeztem, a jogi szakvizsga szóbeli fordulóján három cenzor vesz részt. Rajtuk kívül a teremben tartózkodik a Jogi Szakvizsga Bizottság Titkárságának egy tagja, aki az adminisztratív ügyeket intézi: a vizsga megkezdése előtt ellenőrzi a létszámot, tájékoztatást ad a vizsgázók sorrendjéről, a vizsgáztatók személyéről (esetleg munkahelyéről), a vizsgán jegyzőkönyvet készít és a vizsgát követően átadja a szükséges iratokat.

A vizsgára csak a személyazonosító igazolványt lehet bevinni, a kabátot és táskát a még vizsgára várakozókra kell bízni (természetesen az utolsó vizsgázó ezeket a holmikat is beviheti a helyiségbe).

A feleleteket követően a jelölt elhagyja a termet, és a bizottság határoz az érdemjegyekről (tárgyanként 1-1 osztályzat, írásbeli esetén az írásbelire is külön osztályzatot kap a vizsgázó).

A konzultáció után a jelöltet visszahívják a terembe, ahol tárgyanként tájékoztatják a vizsga eredményéről. Sikeres vizsga esetén a vizsgázó egy színes, A/4-es méretű ideiglenes bizonyítványt kap, ami nem tartalmazza a vizsga eredményét (sem tárgyanként, sem összesítve), az csak a következő részvizsgára történő jelentkezéshez tanúsítja a vizsga sikerét.

A vizsga eredményéhez képest a Titkárság tagja átadja a következő vizsgához vagy pótvizsgához szükséges csekket, az első szóbeli vizsga alkalmával ezen kívül a diploma hitelesített másolatát is visszaadja.

Az utolsó részvizsga eredményhirdetésekor a jelölt - sikeres vizsga esetén - azonnal megkapja a szakvizsgát igazoló okiratot, amely egy fényes kartonlapra nyomtatva tartalmazza a szakvizsga letételének tényét, az eredményét (valamennyi jegy átlaga alapján megállapított minősítést) pedig a vizsgabizottság kézzel írja bele.

A sikeres részvizsgáról (illetve a szakvizsgáról) kiállított igazolás előre ki van nyomtatva, mindenkinek megelőlegezik a bizalmat, hogy sikerrel fog járni :) (Azért a teljességhez hozzá tartozik, hogy a sikertelen vizsgáról szóló papír is oda van készítve...)

A Jogi Szakvizsga Bizottság Titkárága mai telefonos tájékoztatása szerint a júliusban beadott kérelmeket most dolgozzák fel, így akik ekkor vagy ezt követően jelentkeztek a jogi szakvizsgára, csak november második felére illetve a decemberi vizsgaidőpontokra férnek be.

Gyakran kérdezik a jogi szakvizsgára készülők, hogy mennyi időt kell szánni a felkészülésre.

A legjobb tanács: amennyire neked szükséged van.

Amit érdemes azonban szem előtt tartani a tanulmányi szabadség tervezésénél az az elolvasandó anyag mennyisége és a lelkesedés foka az adott tantárgyhoz. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy bizony a diplpma megszerzése - és így az utolsó vizsgaidőszak - óta legalább három év eltelt (kivéve persze ha olyan lelkes voltál, hogy valamilyen további papír megszerzését is bevállaltad).

Ha megengetheted magadnak a hosszabb szabit, akkor elég, ha a vizsga előtt két és fél - három héttel fogsz neki a tanulásnak (bár itt kell megjegyeznem, van olyan ismerősöm, aki inkább 3 hónap (!) fizetés nélküli szabadségot vett ki, hogy tökéletesen felkészülhessen egy-egy vizsgára...).

Ha munka mellett tervezel tanulni, akkor is érdemes - ha megteheted - a vizsga előtti hétre szabaddá tenni magad, mert tényleg hatalmas mennyiségű anyagot kell koncentráltan egy időpontra a fejedbe sűríteni.

Én képtelen lettem volna munka után tanulni (a történet teljességéhez azért hozzá tartozik, hogy hazavárt egy másfél éves kisember is), az biztos, hogy nagy akaraterő kell ahhoz, hogy nyolc (+ x) órányi agymunka után még (gyakorlatilag) új ismeretek megszerzésének neki ülni. De ha csak így tudod megoldani a tanulást, ne keseredj el, így is meg lehet csinálni, csak jól kell beosztani a tanulnivalót és a vizsga előtt akár másfél hónappal el kell kezdeni :)

A legnagyobb időrabló egyébként a szükséges joganyag és segédanyagok felkutatása: nagy segítség, ha a munkahelyeden van a jogtár használatában jártas  titkárnő :)

Te mennyi időt szánsz vagy szántál a felkészülésre? Írd meg nekünk!

A Szakvizga Bizottság Titkársága telefonos tájékoztatása szerint amennyiben a vizsgázó a C/1 témakör (munkajog és társadalom-biztosítási jog) esetében megjejöli, hogy ezen belül melyik jogterületből kíván vizsgázni, úgy az írásbeli vizsgán a tételhúzás csak a választott jogterületből történik (tehát ha a vizsgázó a munkajogot jelöli meg, úgy az írásbelin nem kell számítani társadalom-biztosítási kérdésre).

A kezdő témakör kiválasztásánál már volt róla szó, hogy az írásbeli szakvizsga témaköre mutat irányt az első szóbeli megmérettetés menetére is.

A szóbeli szakvizsga lebonyolítása általában az OIT épületének közelében zajlik, figyelemmel arra, hogy a szóbeli vizsgák pontos helyszínét - az írásbelizők kivételével - a vizsgázók a vizsga napján délben tudják meg.

Egy-egy bizottságnál általában öt jelölt vizsgázik, ez a létszám azonban a megfutamodók számával csökkenhet. A csoportban nagy valószínűséggel vannak olyanok akik írásbeliztek is. Az eddigi tapasztalatok alapján általában az írásbelit író jogászok kezdik a vizsgát - kivéve ha a vizsgázók között speciális helyzetben lévő (pl. nyolc hónapos terhes anyuka) is van.

A bizottság három tagból áll: témakörönként egy-egy vizsgáztató vesz részt a megméretésen.

A vizsga sorrendjét a vizsgázó határozhatja meg, azonban az első szóbelin az írásbeli tárgynak választott szakvizsgatárggyal kezdődik a vizsgáztatás.

A cenzorok (így hívják a vizsgáztató szakembereket) a tételsor alapján tesznek fel kérdéseket, tehát nincs tételhúzás. A kérdések azonban nem a tételsorban meghatározott címek kimerítő kidolgozására vonatkoznak, hanem a témakörön belül hangzanak el gyakorlati - de legalábbis annak látszó - kérdések.

Biztosan "bizottság-függő" a vizsga hangulata, azonban az elmondható, hogy aki becsületesen felkészül a vizsgára, azt a bizottság is segíti (jó kérdésekkel, megoldásra vezető példákkal) abban, hogy eredményesen záruljon az adott szakvizsga-forduló.

A te szakvizsgád nem ilyen volt? Írd meg nekünk!

Íme egy példa a büntető anyagi jogi szakvizsga írásbeli feladatára:

A vádlott június5-én délelőtt az egyik mellékúton személygépkocsijával mintegy 110-120 km/h sebességgel haladt. Szemben közlekedett K.J. a tehergépkocsiból és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel. Nevezett Z. külterületén észelelte, hogy az úttest kb. 70-80 cm-es szélét elfoglalva, parkol egy személygépkocsi. Ezt a továbbhaladáshoz ki kellett kerülnie. A kikerülés megkezdése előtt K.J. a járműszerelvénnyel megállt, majd amikor újra elindult, meglátta, hogy az úttest balra hajló kanyarodó szakaszáról, szemben vele nagy tempóban közeledik a terhelt személygépkocsija. K.J.járműszerelvényét lelassította és a bal oldali árok felé irányította, majd megállt. Tehergépkocsija az úttest menetirány szerinti bal oldali forgalmi sávban, míg a pótkocsija a jobb oldali forgalmi sávban volt. A terhelt mintegy 110-120km/h sebességgel közlekedett, a megengedett 90km/h sebességtúllépése miatt vészfékezéssel sem tudta elkerülni az ütközést, ezért a vészfékezés után a féket felengedte, járművét balra kormányozta és így az út szélén álló Wartburg személygépkocsinak hajtott, majd balra a helységnévjelző táblának ütközött és a tetejére megállt. Az előírt 90km/h sebesség betartása mellett az ütközés elkerülhető lett volna.

A terhelt személygépkocsijában a jobb első ülésen utazott B.T. sértett, aki a homlok lágyrészének zúzódásával 8 napon belül, jobb oldali kulcscsontjának elmozdulásos törésével 8 napon túl, mintegy 6 hét alatt gyógyuló sérüléseket szenvedett el.

Az igazságügyi orvosszakértői vélemény szerint március 7-én a sértett otthoni baleset miatt a jobb oldali kulcscsont oldalsó végének törését szenvedte el, amelyet műtéti úton rögzítettek. A csavaros csontegyesítő műtét során a törésvéget nem kellően rögzítették, így a csontvégek elmozdulásához egy kis erejű tompa direkt erőhatás is elegendő volt. Ha a sértett műtétje sikerült volna, ugyanazon a helyen még egy nagyobb erejű erőhatás sem okozta volna a bekövetkezett sérülés.

Feladat: Készítsen elsőfokú bírósági határozatot!

 A megoldás: A testi sértést eredményező magatartás büntetőjogi felelősséget megalapozó jelentőségén nem változtat a sértett rendellenes egészségi állapota, mint az eredmény kialakításában szerepet játszó, feltételként közreható körülmény (1978. évi IV. törvény 187. §; EBH2006. 1387.).

Forrás: www.jogiforum.hu

Következzen egy példa a polgári anyagi jog írásbeli szakvizsga feladatra:

Vas Dénes a felperesek testvére, a halála előtt néhány hónappal agyvérzést kapott, bal lába és keze megbénult, a beszéde nehezen érthetővé vált. Az örökhagyó kezelés végett október 17-én került kórházba, majd október 24-én délelőtt a betegtársaitól papírt és tollat kért. Megírta a végrendeletét, és örökösnek elvált feleségét, Vas Dénesnét jelölte meg, akit a végrendeletben Vas Dénesné, „kis feleségem”-nek nevezett meg. A keltezési hellyel és november 24-ei keltezéssel ellátott, saját kezűleg írt és aláírt végrendeletet az örökhagyó átadta a kórházban egy orvosnak megőrzésre. Vas Dénes még aznap este újabb agyvérzést kapott, és meghalt.

A felperesek keresetükben az írásbeli magánvégrendelet érvénytelenségének a megállapítását kérték. Előadták, hogy végrendelet hiányában ők a törvényes örökösök. Kereseti kérelmüket arra alapították, hogy a végrendelet november 24-ei keltezésű, az örökhagyó viszont akkor már nem élt, így a végintézkedésnek nincs is hatálya. Hivatkoztak arra is, hogy az örökhagyó a súlyos betegsége miatt nem volt cselekvőképes állapotban, ezt igazolja az is, hogy a több éve elvált feleségét „kis feleségem”-nek nevezte.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy ő csak november 25-én kapta meg a végrendeletet a kórházi orvostól, mert akkor szerzett egyáltalán tudomást a történtekről. Felmutatott egy képes levelezőlapot, amelyet az örökhagyó a házasságuk felbontása után küldött, és azon is „kis feleségem” a megszólítás. A bíróság perben kihallgatta a kórházi orvost tanúként, aki kijelentette, hogy megítélése szerint az örökhagyó még a halála előtti délután is értelmi képességének birtokában volt, beszámítási képességének fogyatékosságára semmi sem utalt. Előadta, és határidőnaplójának eredeti bejegyzésével igazolta, hogy a végrendeletet október 24-én vette át. Befejezésül előadta, hogy amikor a végrendeletet átvette, azt borítékba tette és annak keltezését nem vizsgálta.

Készítendő: elsőfokú ítélet

 

 Megoldás: A végrendelet keltezésének téves megjelölése egymagában a végrendelet érvénytelenségét nem vonja maga után, hanem - szükség esetén - csak a valóságos adatok bizonyításának nyitja meg az útját. (BH1984. 190.)

Forrás: www.jogiforum.hu

A szakvizsgára készülők egyik leggyakoribb kérdése, hogy milyen jellegű feladat várható az írásbeli szakvizsgán.

Tekintettel arra, hogy a "hivatalos" feladatgyűjetmény nem publikus, a már szakvizsgázott jogász kollégák beszámolóira hagyatkozva megállapítható, hogy az írásbelin gyakran fordulnak elő olyan jogesethez kapcsolódó feladatok, melyek bírósági határozatként (BH) vagy elvi bírósági határozatként (EBH) kerültek közzétételre.

A felkészülés során tehát érdemes olyan jogszabályszövegből tanulni, ahol a kapcsolódó bírósági határozatok címe látszik, és - amennyire a felkészülési idő terjedelme engedi - a határozatok szövegét is célszerű elolvasni.

A jogi szakvizsga írásbeli fordulója az értesítésben megjelölt napon reggel kilenckor kezdődik. Érdemes azonban már 8 óra körül a helyszínre érkezni, hogy minél "jobb" helyen lehessen eltölteni a délelőttöt.

A tanácstermet ekkor általában már kinyitják, így el lehet helyezkedni a vizsgához. A teremben két hosszú asztal van az előadói asztalra merőlegesen. Az asztalokat teljesen körbe lehet ülni, nem kell helyet kihagyni, így a vizsgázó mindkét oldalán és vele szemben is ül egy-egy kolléga.

Egyszerre zajlik valamennyi tárgyból az írásbeli (ugyanakkor vizsgáznak tehát pl. büntetés-végrehajtási jogból valamit munkajogból), a helyeket szabadon meg lehet választani, a tapasztalatok alapján célszerű olyan helyre ülni, ahol a környéken helyet foglalók is ugyanabból a tárgyból írnak :)

Kilenckor érkezik a szakvizsgabizottság titkárságának egy dolgozója, aki névsorolvasással egybekötve ismerteti a szóbeli vizsgák helyszínét.

A létszámellenőrzést követően kerül sor az írásbeli feladatok kihúzására. Tárgyanként külön-külön szólítják a vizsgázókat (munkajog szokott lenni az első, gazdasági jog az utolsó). Minden vizsgázó húz egy feladatot, mely egy A/4-es színes lapon található (az A részvizsga feladatai kékek, a B részvizsgáé zöldek, a C részvizsgáé sárgák).

A feladathúzást követően el is lehet kezdeni írni a dolgozatot. Alacsonyabb zajszint általában 10 órától van a teremben.

A dolgozat elkészítéséhez használni lehet minden olyan anyagot, amit bele tudott paszírozni a vizsgázó a sporttáskába.

A rendelkezésre álló idő bőven elég szokott lenni a feledat megoldásához, sőt, még az írásbeli feladat teljes, szó szerinti rögzítésére is van elég idő... Ennek eredményét egy másik posztban osztom meg :)

A vizsga kitűzéséről a Szakvizsgabizottság a jelöltet legalább négy héttel a vizsga napja előtt írásban értesíti.

Az eddigi tapasztalatok szerint tényleg komolyan veszik a négy hetet (értsd: egy picivel sem korábban), de minden híresztelés ellenére, ha az ember szépen kéri, telefonon adnak felvilágoítást a szakvizsga várható időpontjáról.

A postai úton küldött értesítés az első vizsga esetében tartalmazza az írásbeli vizsga időpontját (hétfői nap, reggel 9 óra) és helyszínét (Budapest, V. ker. Szalay u. 16., tanácsterem), továbbá a szóbeli vizsga időpontját (az írásbeli hetében szerda, csütörtök vagy ritkább esetben péntek). A szóbeli vizsga esetében a helyszínt az értesítőben nem jelölik meg.

Az első részvizsga alkalmával az írásbeli vizsga megkezdése előtt szóban tájékoztatják a vizsgázókat a szóbeli helyszínéről (általában a környékbeli bíróságok, minisztériumok, ügyészség illetve az OIT biztosítja a helyiséget).

A további részvizsgák esetében a postán megküldött értesítő tartalmazza a szóbeli vizsga időpontját (szeda, csütörtök vagy péntek 13 óra) illetve a vizsga helyszínéről történő tájékoztatás időpontját (a vizsga napján 12 óra). Ez utóbbi információért szintén a Szalay utcába kell menni, általában az aulában adnak tájékoztatást a vizsga pontos helyszínéről.

Városi legendák azért keringenek arról, hogy a vizsga helyszíne determinálja a szakvizsga sikerét is...

Ideális esetben a 3 éves gyakorlati idő letelte a munkábaállás napjával számánál fogva megegyező nap.

Gyakorlati szempontból azonban néha a kezdő nap is bizonytalan, és ritkán fordul elő, hogy az ember három évet táppénz, fizetés nélküli szabadság vagy egyéb "inter regnum" időszak nélkül kihúz.

Mutatok egy példát, hogy ügyvédjelöltként - szülési szabadsággal, munkáltatóváltással együtt - hogyan állapítható meg a gyakorlati idő utolsó napja:

Utolsó záróvizsga napja: 2005. június 14.

Diploma átadás ideje: 2005. július 8.

Jelöltté avatás időpontja: 2005. július 19.

Munkába állás napja. 2005. június 16. (hivatalosan 2005. július 20.)

Táppénz, szülési szabadság, GYED: 2007. november 17. – 2009. január 1.

Új munkaviszony létesítése: 2009. január 2.

Sajnos a hatályos szabályok miatt a jelöltté avatás előtti időszak nem számít bele a gyakorlati időbe, így a gyakorlati idő kezdete: 2005. július 20.

A táppénz igénybevételéig eltelt idő: 2 év 3 hónap 28 nap

A táppénz, szülési szabadság, GYED időtartamából figyelembe vehető: 3 hónap

A 3 év leteltéhez szükséges még: 5 hónap 2 nap

Így a gyakorlati idő elteltének időpontja: 2009. június 4.

A fenti számítás szerint lehetőség nyílt arra, hogy a szakvizsgát még 2009. júniusában meg lehetett kezdeni (igaz, kicsit ki volt centizve, hiszen a vizsgaidőszak június 15-ig tart).

A Jogi Szakvizsgabizottság Titkárság telefonszámai a következőkre változtak:

795-5156, 795-5152

A Titkárság telefonos tájékoztatása szerint most beadott szakvizsgára bocsátás iránti kérelmeket legkorábban november eleji vizsgaidőpontra fogadnak be.

A jogi szakvizsga három részből áll:

a./ polgári jog és családjog, a gazdasággal kapcsolatos joganyag, polgári eljárásjog,
b./ büntetőjog, büntető eljárásjog, büntetés-végrehajtási jog,
c./ munkajog és társadalombiztosítási jog, alkotmányjog és közigazgatási jog, európai közösségi jog.

A jelölt egy általa választott tárgyból írásbeli, illetve valamennyi vizsgatárgyból szóbeli vizsgát tesz. Európai közösségi jogból írásbeli vizsga nem tehető.
 

Ha az ember rászánja magát, hogy nekivág a vizsgáknak, az első megoldandó feladat: melyik részvizsgával kezdjen, ugyanis abból a témakörből kell írásbeli tárgyat választani.

Ha csak nem vagy olyan szerencsés, hogy az egyik teljes terület szakértője lettél a gyakorlati idő alatt, bizony komoly fejtörést okoz az írásbeli tárgy kiválaztása, hiszen ez a belépő az első szóbeli részvizsga eredményét is determinálja, arról nem is beszélve, hogy az első vizsga eredménye (és az írásbelid is teljes terjedelemben) a további vizsgák cenzorainak a kezében is ott lesz...

Sok hasznos tanács terjed szájhagyomány útján azzal kapcsolatban, hogy melyiket érdemes választani:

Sokan esküsznek a büntető anyagi jogra (többek között az ELTE felkészítő tanfolyamát tartó dr. Tóth Mihály is), mert szerintük jogszabályhasználat mellett a tényállásban nemigen lehet hibázni. Mások a büntetés-végrehajtás mellet érvelnek azzal, hogy (kétségtelenül) ez a legrövidebb rész, és ebből az anyagból belátható mennyiségű az írásbelin feladatként adható határozatok száma.

A munkajog is népes tábort tudhat magáénak, azonban nem árt odafigyelni, hogy a C/1 témakör a munkajog és társadalombiztosítási jog együtt! Azért TB-ből lehet érdekeseket kérdezni...

Az A részvizsgából gyakran a Pp-t javasolják arra figyelemmel, hogy ez esetben is belátható terjedelmű az írásbelin előfordulható határozatok száma, azonban ez esetben szem előtt kell tartani azt, hogy míg az anyagi jognál azért a szóbelin még lehet szépíteni az "értelmezésem szerint" formulával, Pp-n azért nem igen van erre lehetőség.

Személyes tapasztalatom szerint abból a tárgyból érdemes írásbeli vizsgát tenni, amit az ember leginkább kedvel (vagy legalábbis a legkisebb undorral áll neki a tanulásnak).

És végül: a szakvizsgát sikerrel teljesítettek beszámolói szerint átalában megoldható a feladat, sőt, gyakran annyira egyszerű, hogy hosszan gondolkodik rajta az ember, hogy hol van a csapda. Pedig nincs.

A szakvizsga megkezdésének feltétele, hogy a gyakorlati időt magunk mögött tudjuk.

1. A gyakorlat jelege

Az IM honlapján közzétett ismertető szerint a joggyakorlatot jogi képesítéshez kötött főállású munkakörben kell eltölteni.

Az ismertető a jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendeletre hivatkozással felsorolja, hogy milyen munkakörök betöltése minősül szakvizsga letételére jogosító joggyakorlatnak:

• a bírósági fogalmazó,
• ügyészségi fogalmazó,
• ügyvédjelölt,
• közjegyzőjelölt,
• önálló bírósági végrehajtó,
• önálló bírósági végrehajtó helyettes,
• önálló bírósági végrehajtó jelölt,
• megyei bírósági végrehajtó,
• a jogi előadó,
• és a jogszabály által közelebbről meg nem határozott más jogi munkakör.
  

Az instruktori tevékenység nem mellőzhető a más jogi munkakörben foglalkoztatottak esetében sem.

2. A gyakorlat időtartama

A jogi szakvizsgát megelőző joggyakorlat ideje legalább három év. 

A joggyakorlat idejébe a diploma megszerzését követően teljesített hazai joggyakorlat számítható be. Az ismertető szerint ez alól kivételt képez az azon nemzetközi szervezeteknél eltöltött joggyakorlati idő, amelynek Magyarország a részese. Ilyen pl: az Európai Unió, annak valamely szerve, az ENSZ, a NATO, stb.
A joggyakorlat minimuma nem rövidíthető meg, azonban az alábbi esetekben három hónap, illetőleg egy esetben 12 hónap a gyakorlati időbe beszámítható:

• a fizetés nélküli szabadság,
• a rendkívüli szabadság,
• a munkaviszony szünetelése,
• a katonai szolgálat,
• a szülési szabadság,
• a gyermekgondozási díj,
•  a gyermekgondozási segély,
• a táppénz,
• az ösztöndíj folyósításának

idejét összesen legfeljebb 3 hónap,

• az egyetemi doktori (PhD) képzés idejét legfeljebb 12 hónap tartamáig lehet a joggyakorlat idejébe beszámítani.

A rendelet 2. § (3) bekezdése szerint beszámításnak kizárólag a már megkezdett joggyakorlat esetén van helye. Ennek megfelelően, ha az egyetem befejezését követően a jelölt nyomban – egyéb munkaviszony létesítése nélkül – PhD képzésben vesz részt, beszámításnak helye nincs.

3. Igazolás

A joggyakorlati idő eltöltését

• bírósági fogalmazó esetében a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtábla, illetve a megyei (fővárosi) bíróság elnöke,
• ügyészségi fogalmazó esetében a Legfőbb Ügyész, a fellebbviteli főügyész, illetve a megyei (fővárosi) főügyész,
• ügyvédjelölt esetében az illetékes megyei ügyvédi kamara,
• közjegyzőjelölt esetében az illetékes területi közjegyzői kamara,
• jogi végzettséggel rendelkező önálló bírósági végrehajtó, önálló bírósági végrehajtó-helyettes és önálló bírósági végrehajtó-jelölt esetében a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, a megyei bírósági végrehajtó esetében a megyei bíróság elnöke tanúsítja.
• jogi előadó, vagy más jogi munkakörben dolgozó esetén a foglalkoztató szervezet vezetője igazolja.
  

A más jogi munkakörben foglalkoztatott jelölt tanúsítványának kiállításakor ki kell térni a munkakör jogi képesítéshez kötött, főállásban töltött jellegére és arra, hogy a joggyakorlat folytatása kinek az irányítása mellett történt.

A nemzetközi szervezeteknél eltöltött időről szóló tanúsítványnak tartalmaznia kell, hogy a jelölt az adott intézménynél jogi képesítéshez kötött főállású munkakört tölt, töltött be, az általa végzett munkakör milyen tevékenységet foglal magában, s kinek az irányítása mellett történt a joggyakorlat folytatása.

A bírósági és az ügyészségi fogalmazó, az ügyvédjelölt, a jogi előadó és más jogi munkakörben dolgozó jogász  jogi szakvizsgát tehet. A szakvizsga tehát a jogász számára lehetőség, de egyáltalán nem kötelesség – szakvizsga nélkül is jogász a jogász. Vagy mégsem?

Bizonyos tevékenységek esetében jogszabály írja elő, hogy a jogász szakvizsgával rendelkezzen. Ilyen például az ügyvédi, ügyészi, bírói, közjegyzői, jogtanácsosi pálya, de a munkáltatók is számos esetben megkövetelik a szakvizsga meglétét bizonyos munkakörök ellátásához.

A jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet 1. § (2) bekezdése szerint a jogi szakvizsga célja, hogy a jelölt - a joggyakorlati idő eltelte után - számot adjon gyakorlati szaktudásáról és jogalkalmazási készségéről. Tehát a cél nem más, mint maga a vizsga… Azonban az elsajátítandó anyag mennyisége, jellege nem arra enged következtetni, hogy a vizsgán valóban a gyakorlati idő alatt megszerzett szaktudásra és jogalkalmazási képességre kíváncsi a bizottság.

A jogi szakvizsga egységes, bármely jogterületen és jogi munkakörben önálló jogi munka végzésére jogosít. Ez azért ad némi vitára okot. Kétség kívül hasznos, ha a szakvizsgával a kézben a jogász bármilyen jogi tevékenységet végezhet. De valahol irreális, hogy ugyan olyan mélységű és terjedelmű jogszabályismeretet várnak el minden jogterületen egy polgári ügyekkel foglalkozó ügyvédjelölttől, egy büntető ügyszakos bírósági fogalmazótól, vagy egy vidéki városban dolgozó gyámügyi előadótól. Ha mégsem ugyanolyan az elvárás – tehát a vizsgán figyelembe veszik, hogy a vizsgázó „honnan jött”, akkor a szakvizsga máris nem egységes, így az egyes szakmák átjárhatósága is megkérdőjeleződik…

Egyelőre azonban ez van, ezt kell szeretni (?)

Az egyetemen eltöltött 5+x év, a diplomaszerzés, és a 3+y év gyakorlati idő után a jogászok még egy nagy kihívás előtt állnak: szakvizsgát kell tenni.

Diplomával a kézben még elég távolinak tűnik az az idő, mikor a szakvizsgabizottság előtt kell számot adni a gyakorlati idő alatt megszerzett (na, persze...) tudásról, azonban a vizsgák napjának közeledtével egyre több kérdés merül fel még a rutinos vizsgázóban is.

Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásában próbálnak segíteni a blog bejegyzései.

Természetesen előfordulhat, hogy az Olvasónak olyan kérdése akad, amire nem talál még választ: nem gond, bátran lehet kérdezni! Előbb-utóbb a válasz is meglesz hozzá!